Heller Farkas Szakkollégium Szakmai Beszámoló

Heller Farkas Szakkollégium

Szakmai Beszámoló

NTP-SZKOLL-19-0052

 

A Heller Farkas Szakkollégium működésének alapját képezik a szervezet által az év során szervezett szakmai programok. Ezek közül nagy jelentőséggel bírnak a tagság és az érdeklődő egyetemisták számára is elérhető kurzusok és konferenciák, melyek céljai közt a résztvevők szakmai fejlődésének biztosítása mellett a látókörbővítés is egyaránt szerepel. A megfelelő témájú kurzusok pedig akkor lehetnek a legsikeresebbek, ha az adott területen kimagasló tudású szakembert, oktatót tudunk találni, aki képes a tudást megfelelően átadni a hallgatóknak.

A Nemzeti Tehetség Program pályázatán elnyert összeget szakmai, társadalmi felelősségvállalási és sportprogramjaink megvalósítására fordítottuk azzal a céllal, hogy szervezetünk tagjai számára lehetővé tegye a szakmai tudás elsajátítását intézményen belüli, illetve külsős partnerek által szervezett kurzusokon, konferenciákon, valamint hogy a pénzügyi kultúra terjesztésének jegyében továbbra is folytathassuk gimnáziumi oktatás projektünket.

A Nemzeti Tehetség Program segítségével a 2019/2020-as tanévben az Adatvizualizáció, Diplomácia, Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után, Oroszország, USA története az I. világháború után, illetve a Viselkedési közgazdaságtan kurzust sikerült megszerveznünk, melyek szakkollégiumunk tagjainak szakmai fejlődését voltak hivatottak szolgálni.

Adatvizualizáció Kurzus

Kurzus oktatója: Varga Tamás

A kurzus lehetőséget nyújtott számunkra, hogy betekintést nyerjünk az adatok vizuális megjelenítésének az alapjaiba egy fejlett szoftver, a Tableau segítségével.

Az első alkalommal megismerkedhettünk az adatvizualizáció elméleti alapjaival, megismerhettük milyen hüvelykujj szabályokat alkalmaznak az üzleti életben a színek, grafikontípusok kiválasztásánál. Ezt követően pedig a Tableau-val és ennek felhasználói felületének a megismerésével foglalkoztunk.

A kurzuson ezután az elméletben megtanultakat alkalmaztuk gyakorlati problémák megoldása során. Eleinte egyszerűbb grafikonokat készítettünk (oszlop, vonal, stb..) és ezeknek a speciális beállításait ismerhettük meg, később pedig a bonyolultabb (KPI diagramm, dupla tengelyes grafikonok, stb..) típusokkal foglalkoztunk. Ezt követően a dashboard készítéssel foglalkoztunk, ami egyre fontosabb szerepet kap manapság, hiszen ezek remekül alkalmasak egy cég tevékenységének az élő idejű monitorozására.

A kurzus zárása egy saját adatbázison összeállított dashboard elkészítése és bemutatása volt. Az oktató kompetenciájának és a jól kialakított tematikának hála kiemelkedő vizualizációk születtek. Rengeteg tapasztalattal és jótanáccsal gazdagodtunk a kurzus során, a résztvevők közül, ha valaki a munkája során adatvizualizációval kerül szembe, ez már nem lesz idegen számára.

Haladási napló – Adatvizualizáció kurzus
2019. szeptember 17. 19:10 – 20:40	Elméleti bevezetés
2019.  szeptember 24. 19:10 – 20:40	Tableau felület megismerése
2019. október 7. 19:10 – 20:40	Kezdő szintű vizualizációk készítése
2019. október 14. 19:10 – 20:40	Saját “measure”-k készítése Tableau-ban
2019. november 6. 19:10-20:40	Interakciós eszközök a Tableau-ban
2019. november 13. 19:10 – 20:40	Grafikontípusok a Tableau-ban
2019. november 20. 19:10 – 20:40	Haladó vizualizációs eszközök
2019. november 27. 19:10 – 20:40	Dashboardok készítése
2019. december 4. 19:10 – 20:40	Interaktív data story készítése
2019. december 10. 19:10 – 20:40	Kurzuszáró feladatok prezentálása

 

Diplomácia Kurzus

Kurzus oktatói: Dr. Bradean-Ebinger Nelu, Balázs Péter, Soós Eszter Petronella

A diplomácia-kurzuson négy szakkollégiumi tagunk vett részt. A kurzus azzal a céllal került megszervezésre, hogy a témakörben általános ismereteket szerezzünk. Ennek megfelelően az oktatók érintették a hazai és a nemzetközi diplomácia általános fogalmait, keretrendszerét, valamint szót ejtettünk az európai országok (főként hazánk, valamint Francia-és Németország) fő külügyi törekvéseiről.

Első előadónk Bradean-Ebinger Nelu volt, aki a német külkapcsolatoknak, valamint a hazánk és Németország közötti diplomáciai ügyeknek elismert szakértője, a Corvinus Egyetem oktatója. Sok évtizedes tapasztalatai, a téma kapcsán felbukkanó érdekes anekdotái, nagy tárgyi tudása megadták a kurzus alaphangulatát.

Második oktatónk Balázs Péter egykori külügyminiszter volt. Segítségével a magyar diplomácia múltbeli és jelenlegi helyzetét vizsgáltuk, valamint betekintettünk a nemzetközi kulisszák mögé is.

A harmadik, és egyben utolsó kurzustartó Soós Eszter Petronella volt, a francia belpolitika egyik legnevesebb hazai szakértője. Megvizsgáltuk Franciaország belpolitikáját, külkapcsolatait (különös tekintettel Afrika-politikájára), valamint az Európai Unió jelenleg vezető politikai áramlatait, szót ejtettünk a nemzetközi szervezet jövőjéről is.

A kurzus lezárásaként a résztvevők egy, az órák során tárgyalt, szabadon választott témában írtak záróesszét, melyek igen színvonalasak lettek. Összességében a diplomáciával való ismerkedés mindenképp jót tett kollégiumunk szakmaiságának, színesítette profilunkat, és a résztvevőknek jó lehetőséget nyújtott, hogy a jövőben saját, ilyen irányú kutatásokat végezhessenek.

Haladási napló – Diplomácia kurzus
2020. április 1. 17:20 – 18:50	Németország külkapcsolatai és diplomáciai helyzete napjainkban
2020. április 7. 15:30 – 18:50	Magyarország diplomáciájának legfontosabb mérföldkövei
2020. április 21. 15:30 – 17:00	Magyarország diplomáciájának jellemzői napjainkban
2020. április 21. 17:20 – 18:50	Magyarország külkapcsolatai napjainkban
2020. május 3. 17:20 – 18:50	Németország és Magyarország diplomáciai kapcsolatának legfőbb jellemzői
2020. május 6. 15:30 – 18:50	Franciaország külkapcsolatai és diplomáciai helyzete
2020. június 3. 15:30 – 17:00	Franciaország belpolitikai helyzete és kihívásai
2020. június 3. 17:20 – 18:50	Franciaország és az Európai Unió viszonya

 

 

Magyar Gazdaságpolitika A Rendszerváltás Után Kurzus

Kurzus oktatói: Asztalos Péter, Kállai Ernő, Nobilis Benedek

A rendszerváltást követő legfontosabb gazdaságpolitikai események és változások átfogó ismerete elengedhetetlen a jelenlegi magyar gazdaság helyzetének megértéséhez. A kurzus célja a gazdaságpolitika néhány szakterületének, pl. adózáspolitika, szociálpolitika ismertetése a rendszerváltástól napjainkig.  A kurzus során 4 szakpolitikát ismernének meg a hallgatók több nézőpontból, elemzők és közgazdászok előadásában. 

Elsőként az egészségpolitika utóbbi 30 évéről kaphattunk átfogó képet. Az egészségügyi rendszer finanszírozásának szerkezetét és a források allokálását vizsgáltuk az első két alkalom során. Különös figyelmet fordítottunk a magyar egészségügy alapvető adatainak elemzésére, a Homogén Betegcsoportok rendszerének átfogó megismerésére.

Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas magyar szociológus vendégelőadásában megismerkedhettünk a szociálpolitikai intézkedésekkel és azok hatásaival. A különböző szociálpolitikai felfogásokat az óra előtt tanulmányozva arról vitáztunk, hogy mennyire felel meg a mai magyar szociálpolitika ezen felfogásoknak. A rendszerváltást követő társadalmi változások és folyamatok kiértékelését követően kiemelt figyelmet fordítottunk a mai helyzet átfogó megismerésére.

A negyedik alkalmat Kállai Ernő, történelem szakos tanár és jogász, 2007-2011 között a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa tartotta. Az alkalmakon tárgyaltuk a magyarországi romák helyzetét, a kisebbségi önkormányzatok és kisebbségi közösségek kulturális autonómiáját.

A záróalkalmak keretében Nobilis Benedekkel, a nemzetgazdasági tárca adópolitikáért felelős főosztályának vezetőjével a magyar adórendszert vizsgáltuk. Az általános bevezető után beszéltünk a jelentősebb adószerkezeti átalakításokról. Végül kitekintésként a jövőben globálisan alkalmazható minimumadó lényegét és az ezzel kapcsolatos magyar aggályokat elemeztük.

Haladási napló – Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után kurzus
2019. szeptember 18. 17:00 – 19:00	A magyar egészségügyi rendszer strukturális változásai.
2019. szeptember 25. 17:00 – 19:00	A magyar egészségügyi rendszer finanszírozása.
2019. október 9. 17:00 – 19:00	A rendszerváltást követő szociálpolitikai intézkedések elemzése.
2019. október 16. 17:00 – 19:00	Roma foglalkoztatás és kisebbségi önkormányzatok helyzete.
2019. november 13. 17:00 – 19:00	Kisebbségi közösségek kulturális autonómiája.
2019. november 20. 17:00 – 19:00	A magyar adórendszer változási a rendszerváltást követően. Adószerkezeti átalakítások.
2019. december 4. 16:00 – 19:00	A magyar adórendszer napjainkban és várható jövőbeli alakulása

 

Oroszország Kurzus

Kurzus oktatói: Bendarzsevszkij Anton és Dr. Deák András György

Oroszország korunk egyik meghatározó, és igen sok egyedi jellemzővel rendelkező hatalma. Ezért érdekesnek és igen hasznosnak találtuk, ha egy olyan kurzust szervezünk, melyen megismerhetjük Oroszország közelmúltjának és jelenének politikai és gazdasági jellemzőit. A kurzuson belül elkülönítettünk politikai, illetve gazdasági témájú alkalmakat, ennek a felbontásnak megfelelően két oktató tartotta a kurzust.

A kurzus a politikai témájú alkalmakkal indult. Az első alkalmon általános bevezetésre került sor Oroszországról, majd az orosz reálpolitikát és az eurázsianizmust tárgyaltuk részletesen. A második alkalmon először áttekintettük az orosz belpolitika lényeges történéseit, elemeit a 2000-es évektől napjainkig, majd ugyanígy tettünk az orosz külpolitika kapcsán. A következő alkalmon kiterjesztettük vizsgálatainkat a posztszovjet térségre, a térség integrációs folyamatairól és állandósult konfliktusairól hallhattunk. A negyedik alkalmon először kiemeltük a posztszovjet térségből Fehéroroszországot, megvizsgáltuk az ország helyzetét és Oroszországgal való kapcsolatát. Ezután még szintén ezen az alkalmon tárgyaltuk Oroszország és az egész posztszovjet térség energetikai biztonsági kérdéseit. Az ötödik, utolsó politikai témájú alkalmon az ázsiai orosz befolyás elmúlt 200 évéről volt szó. Ezen belül először az orosz Távol-Kelet és Kína kapcsolatát vizsgáltuk, majd áttekintettük a Közép-Ázsiát érintő folyamatokat, kérdéseket. Zárásként arról beszéltünk, hogy geopolitikai szempontból mit hozhat a jövő Oroszország és a posztszovjet térség számára.

A hatodik, első gazdasági témájú alkalmon először megtanulhattuk, hogy milyen gazdasági szempontok alapján érdemes vizsgálni a posztszovjet országokat. Megtudhattuk, hogy a jólét társadalmon belüli megosztásának módja, illetve a gazdaságirányítási tendenciák alapján milyen kategóriákba oszthatjuk a posztszovjet országokat. Végül egy a posztszovjet térségben igen gyakori jelenséget, a Trimberger-féle bürokratikus forradalmat ismerhettük meg. A következő két alkalmon visszatértünk a politikai szemszögből már érintett energetikához. A hatodik alkalmon egy általános energetikai bevezetőt hallhattunk, majd az orosz szénhidrogén-termelés jellemzőit tárgyaltuk. A következő alkalmon összehasonlítottuk Oroszországot a világ más országaival energetikai szempontból. Az összehasonlítás során kiemeltük az OPEC-tagországokat és az egyéb jelentős szénhidrogén-termelő országokat. Ezt követően még Oroszország gazdaságának nem energetikai jellemzőit tekintettük át az alkalmon. A következő két alkalomra újra kiterjesztettük vizsgálatainkat a posztszovjet térségre. Először egymással hasonlítottuk össze a posztszovjet országokat, majd az országcsoport tagjait a világ más országaival is összevetettük. Általánosan a posztszovjet térséget is összehasonlítottuk Földünk más térségeivel. Az utolsó, tizedik alkalmon pedig a posztszovjet térség már említett befagyott konfliktusainak gazdasági aspektusait vizsgáltuk.

Haladási napló – Oroszország kurzus
Politikai témájú alkalmak
2019. szeptember 17. 19:10 – 20:40	Általános bevezetés Oroszországról. Az orosz reálpolitika és az eurázsianizmus.
2019.  szeptember 24. 19:10 – 20:40	Az orosz bel- illetve külpolitika a 2000-es évektől napjainkig.
2019. október 7. 19:10 – 20:40	Integrációs folyamatok a posztszovjet térségben. Befagyott konfliktusok a posztszovjet térségben.
2019. október 14. 19:10 – 20:40	Oroszország és Fehéroroszország helyzete, kapcsolata. Energetikai biztonsági kérdések.
2019. november 13. 19:10-20:40	Az orosz befolyás elmúlt 200 éve Ázsiában. Kína és az orosz Távol-Kelet. Harc Közép-Ázsiáért. Geopolitikai távlatok – mit hoz a jövő?
Gazdasági témájú alkalmak
2019. november 20. 19:10 – 20:40	A posztszovjet gazdaságok elemzésének eszközei. A posztszovjet országok kategorizálása a jólét társadalmon belüli megosztásának módja, illetve a gazdaságirányítási tendenciák alapján. A Trimberger-féle bürokratikus forradalom.
2019. november 27. 19:10 – 20:40	Általános bevezető az energetikába. Az orosz szénhidrogén-termelés jellemzői.
2019. december 4. 19:10 – 20:40	Oroszország helyzete a világban energetikai szempontból. Összehasonlítás más jelentős szénhidrogén-termelő országokkal. Az orosz gazdaságának egyéb jellemzői.
2019. december 11. 19:10 – 20:40	A posztszovjet országok gazdasági összehasonlítása. Az országcsoport tagjainak helyzete a világ többi részéhez képest.
2020. január 10. 19:10 – 20:40	A posztszovjet térség befagyott konfliktusainak gazdasági aspektusai.

 

Haladási napló – Oroszország kurzus
Politikai témájú alkalmak
2019. szeptember 17. 19:10 – 20:40	Általános bevezetés Oroszországról. Az orosz reálpolitika és az eurázsianizmus.
2019.  szeptember 24. 19:10 – 20:40	Az orosz bel- illetve külpolitika a 2000-es évektől napjainkig.
2019. október 7. 19:10 – 20:40	Integrációs folyamatok a posztszovjet térségben. Befagyott konfliktusok a posztszovjet térségben.
2019. október 14. 19:10 – 20:40	Oroszország és Fehéroroszország helyzete, kapcsolata. Energetikai biztonsági kérdések.
2019. november 13. 19:10-20:40	Az orosz befolyás elmúlt 200 éve Ázsiában. Kína és az orosz Távol-Kelet. Harc Közép-Ázsiáért. Geopolitikai távlatok – mit hoz a jövő?
Gazdasági témájú alkalmak
2019. november 20. 19:10 – 20:40	A posztszovjet gazdaságok elemzésének eszközei. A posztszovjet országok kategorizálása a jólét társadalmon belüli megosztásának módja, illetve a gazdaságirányítási tendenciák alapján. A Trimberger-féle bürokratikus forradalom.
2019. november 27. 19:10 – 20:40	Általános bevezető az energetikába. Az orosz szénhidrogén-termelés jellemzői.
2019. december 4. 19:10 – 20:40	Oroszország helyzete a világban energetikai szempontból. Összehasonlítás más jelentős szénhidrogén-termelő országokkal. Az orosz gazdaságának egyéb jellemzői.
2019. december 11. 19:10 – 20:40	A posztszovjet országok gazdasági összehasonlítása. Az országcsoport tagjainak helyzete a világ többi részéhez képest.
2020. január 10. 19:10 – 20:40	A posztszovjet térség befagyott konfliktusainak gazdasági aspektusai.

Haladási napló – Oroszország kurzus
Politikai témájú alkalmak
2019. szeptember 17. 19:10 – 20:40	Általános bevezetés Oroszországról. Az orosz reálpolitika és az eurázsianizmus.
2019.  szeptember 24. 19:10 – 20:40	Az orosz bel- illetve külpolitika a 2000-es évektől napjainkig.
2019. október 7. 19:10 – 20:40	Integrációs folyamatok a posztszovjet térségben. Befagyott konfliktusok a posztszovjet térségben.
2019. október 14. 19:10 – 20:40	Oroszország és Fehéroroszország helyzete, kapcsolata. Energetikai biztonsági kérdések.
2019. november 13. 19:10-20:40	Az orosz befolyás elmúlt 200 éve Ázsiában. Kína és az orosz Távol-Kelet. Harc Közép-Ázsiáért. Geopolitikai távlatok – mit hoz a jövő?
Gazdasági témájú alkalmak
2019. november 20. 19:10 – 20:40	A posztszovjet gazdaságok elemzésének eszközei. A posztszovjet országok kategorizálása a jólét társadalmon belüli megosztásának módja, illetve a gazdaságirányítási tendenciák alapján. A Trimberger-féle bürokratikus forradalom.
2019. november 27. 19:10 – 20:40	Általános bevezető az energetikába. Az orosz szénhidrogén-termelés jellemzői.
2019. december 4. 19:10 – 20:40	Oroszország helyzete a világban energetikai szempontból. Összehasonlítás más jelentős szénhidrogén-termelő országokkal. Az orosz gazdaságának egyéb jellemzői.
2019. december 11. 19:10 – 20:40	A posztszovjet országok gazdasági összehasonlítása. Az országcsoport tagjainak helyzete a világ többi részéhez képest.
2020. január 10. 19:10 – 20:40	A posztszovjet térség befagyott konfliktusainak gazdasági aspektusai.

USA Története Az Első Világháború Után Kurzus

Kurzus oktatója: Ugrósdy Márton

Az USA már huzamosabb ideje a világ egyik legmeghatározóbb hatalma, az ország politikai és gazdasági folyamatainak hatása gyakran az egész világon jelentős. A kurzus során az USA 20. századi gazdaságtörténetének fontosabb eseményeivel és azok következményeivel ismerkedhettünk meg.

Az USA az I. világháború hatására vált a világ vezető hatalmává, így a kurzuson is az I. világháborútól indítottunk. Az első alkalmon röviden áttekintettük az USA I. világháború előtti történelmét, majd rátértünk az ország háborúba lépésének okaira és az USA szerepére a konfliktusban. Az I. világháború következményeit is megvizsgáltuk az Egyesült Államok szempontjából. A második alkalom elején a háborút követő recesszióról hallhattunk, majd a Roosevelt-féle New Deal-t vizsgáltuk meg részletesen. A harmadik alkalmon az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválságról hallhattunk, majd az ehhez szorosan kapcsolódó keynes-i gazdaságpolitikát elemeztük. A negyedik alkalmon a II. világháború kurzus témájához kapcsolódó aspektusait tekintettük át. Az ötödik alkalmon külön kitértünk a Bretton Woods-i konferenciára, és annak hatására. Ehhez kapcsolódóan az alkalmon a globális pénzügyi rendszer kialakulásának hosszabb folyamatáról is hallhattunk, elsősorban az USA szemszögéből vizsgálva az eseményeket. A hatodik alkalomra a résztvevők az USA gazdaságtörténetéhez kapcsolódó rövid, általuk választott témáról szóló prezentációkkal készültek, az alkalmon először ezekre került sor. Ennek keretében hallhattunk például a Marshall-tervről és a kubai rakétaválságról. Az alkalom hátralévő részén az USA Szovjetunióval folytatott fegyverkezési versenyéről volt szó és az olaj az ország gazdaságában betöltött szerepét is kielemeztük. Az utolsó, hetedik alkalmon pedig az USA gazdaságának közelmúltbeli és aktuális jellemzőit vizsgáltuk, és szót ejtettünk a globalizációról is.

Haladási napló – USA története az I. világháború után kurzus
2019. szeptember 19. 17:20 – 18:50	Az USA I. világháború előtti történelmének rövid áttekintése, az ország I. világháborúba való belépésének okai. Az USA szerepe az I. világháborúban.
2019.  szeptember 26. 17:20 – 18:50	Az I. világháború utáni recesszió. A Roosevelt-féle New Deal vizsgálata.
2019. október 3. 17:20 – 18:50	A nagy gazdasági világválság és a keynes-i gazdaságpolitika.
2019. október 10. 17:20 – 18:50	A II. világháború gazdaságtörténeti áttekintése az USA szempontjából.
2019. október 17. 13:40 – 18:50	A Bretton Woods-i konferencia és hatásai. A globális pénzügyi rendszer kialakulása.
2019. november 20. 13:40 – 18:50	Az USA és a Szovjetunió fegyverkezési versenye. Az olaj szerepe az USA gazdaságában.
2019. december 13. 13:40 – 18:50	Aktuális gazdaságpolitikai kérdések az USA-ban. A globalizáció az USA szempontjából.

Viselkedési Közgazdaságtan Kurzus

Kurzus oktatója: Bakó Barna

A gazdasági szereplők a profitmaximalizálás és önérdekkövetés jegyeiben hozzák meg döntéseiket. Az ilyen egyének cselekedetei, reakciói nevezhetők racionálisnak. Mivel az elméleti feltételek a gyakorlatban ritkán érvényesülnek, a viselkedési közgazdaságtan nem fogadja el a gazdasági szereplők tökéletes racionalitását. Míg a hagyományos szemlélet alapján átmeneti hibákról van szó ily esetekben, addig a viselkedési közgazdaságtan szerint ezek előre jelezhető emberi reakciók. A kurzus célja a viselkedési közgazdaságtan legfontosabb elméleteinek, gyakorlati megjelenéseinek bemutatása volt a hallgatók számára. A viselkedési közgazdaságtan jelenleg eléggé alulreprezentált a magyar közgazdaságtani oktatásban. Ezért is fontos, hogy erről is tanuljanak a magyar közgazdászok, ugyanis a viselkedési közgazdaságtan pont azokban a problémákban segít megoldást találni, amikben a hagyományos közgazdaságtani elméletek zátonyra futnak.

A kurzus keretében elsősorban Richard Thaler Nobel-díjas amerikai közgazdász, a viselkedési közgazdaságtan professzorának folyóiratokban megjelent cikkei (1987 és 1990 között a Journal of Economic Perspectivesben „Anomalies”), tanulmányai, könyve (“Nudge”) kerültek tárgyalásra, kiegészítve néhány cikk, tanulmány anyagával (Kahnemann, Festinger). A hallgatóknak minden héten fel kell dolgozniuk egy általuk választott tanulmányt, és prezentálniuk azt a kurzus elején.  A kurzus azért is hasznos, mert a tudományágban használatos legtöbb kifejezést még nem sikerült átültetni a magyar nyelvbe, így a hallgatók főleg angolul tanulnak, ezzel is javítva szakmai nyelvtudásukat.

Richard Thaler kutatásaival egy, a standard közgazdaságtani elemzésektől eltérő perspektívát vezetett be a közgazdaságtan tudományterületére, ezzel számos olyan anomáliát feloldva, amelynek magyarázata mélyen érdekelte a szakkollégiumunk tagjait.

Haladási napló – Viselkedési közgazdaságtan kurzus
2020. március 30. 15:00 – 17:00	Bevezetés, szemléletes példák, a viselkedési közgazdaságtan főbb elméletei
2020. április 7. 15:00 – 17:00	Hiperbolikus diszkontálás és idő-inkonzisztencia
2020. április 16. 13:00 – 15:00	Bevezetés a ‘Prospect theory and loss aversion’-ba – Daniel Kahnemann, modell ismertetése
2020. április 20. 15:00 – 17:00	A Reference point megjelenése a Prospect theoryba, modell ismertetése, szituációs “játékok” a hallgatókkal
2020. április 27. 15:00 – 17:00	Behavioural biases of individuals – hatása a tőzsdei kereskedelemre
2020. május 3. 15:00 – 17:00	Social preferences and cognitive dissonance megjelenése mindennapjainkban – Leon Festinger
2020. május 11. 15:00 – 17:00	Economics and Identity
2020. május 12. 16:00 – 17:00	Kurzuszáró dolgozatok prezentálása

Budapest Data Forum 2020 Konferencia

Szakkollégiumunk 5 tagja lehetőséget kapott az Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően, hogy részt vehessen az ország vezető adatmenedzsment és analitikai konferenciáján, a Budapest Data Forumon. Az eseményen egy végtelenül izgalmas, dinamikusan fejlődő terület került középpontba, ahol a résztvevők átfogó képet kaphattak az adattárházak, adatelemzés, Big Data technológiák és az adatmenedzsment legfontosabb kérdéseiről. A koronavírus járvány miatt a konferencia 2020-ban először rendhagyó módon online formában került megrendezésre, ugyanakkor ez mit sem változtatott a korábbi évek megszokott színvonalán. A konferencián neves és a témában tapasztalt előadók mutatták be a terület jelenét és jövőjét a jelenlevők számára. A nap programját a korszerű adattárház technológiák, felhőalapú platformok, Big Data technológiák, hazai alkalmazási trendek, Machine Learning eszközök és adatalapú transzformáció alkották. Tagjaink számos új információt és legfőképp rengeteg érdekességet hallottak az adatok világából, így hasznos tudásra tehettek szert. A színvonalas előadások segítették tagjaink szakmai fejlődését, segítséget nyújtottak az adatalapú szektor alaposabb megértéséhez.

A konferencián a tagjaink a következő jegyzeteket készítették:

Snowflake Cloud Data Platform testközelből

Gollnhofer Gábor előadásában hallhattunk a californiai, felhő-alapú adat tárhely szolgáltatóról, a Snowflake-ről. Az előadás a Snowflake bemutatásáról, illetve a legújabb újdonságokról szólt.

A Snowflake, egy 2012-ben alapított cég, amely azóta óriási sikereket ért el, több ezer cég alkalmazza, a szoftveres integrálása pedig már szinte minden platformra kiterjed. A szoftver alapkoncepciója az, hogy egy olyan felhő-alapú adattárhely és adatelemzői szolgáltatást nyújtanak, amelynek segítségével minimalizálhatóak a költségek a cégeknek. Ugyanis az adatok tárolásáért nem egy fix bért fizetnek, hanem a lekérdezések, és a különböző komputális erőforrások igénybevételének függvényében. Ennek az is a nagy előnye, hogy nem kell egy korlátot előre megállapítani, aminek később a munkafolyamatoknak “el kell férniük”, hanem egy “on-demand” típusú szolgáltatásról van szó, tehát annyi erőforrást használnak fel, amennyire a projektnek szüksége van, ugyanis a Snowflake képes a belső szervereit úgy allokálni, hogy minden vállalati igényt kielégítsen. Emellett arra is képes, hogy az allokált erőforrást a vállalati igénynek megfelelően optimalizálja, tehát ha szükséges, párhuzamosan is futhat több szerveren az adatbázisok lekérdezése, így még gyorsabban elérhetőek az adatok.

A széleskörű alkalmazást elősegítve a Snowflake számos más felhő-szolgáltatóval is tud dolgozni, így nincs szükség a meglévő szoftverek átállására, ugyanis a szoftverbe már integrálva vannak a megfelelő függvények.

Az előadás mindenképp izgalmas volt számomra is, gazdasági háttérrel, ugyanis ezek a platformok azok, amik szinte mindenhol jelen vannak, azonban elemzőként nem sokat tudok róluk. Egy jól összefoglalt előadást hallhattunk.

Cloudera Big-Data egyszerűen a felhőben

Ezt az előadást Turoczy Attila tartotta a Clouderatol. Előadását azzal kezdte, hogy sokan túl nagy biztonsági kockázatként tekintenek a felhőalapú adattárolásra és ezzel az egyének mellett rengeteg vállalat van még így. Azonban példaként hozta a Pentagon és a Microsoft között létrejött több, mint 10 milliárd értékű szerződését, melynek értelmében a Pentagon adatait a „felhőbe” költözteti a Microsoft, ezzel utalva arra, hogy ha az Egyesült Államok védelmi minisztériumának megfelel a felhőtechnológia biztonsági szintje, akkor a vállalatok túlnyomó többségének részére is meg kell, hogy feleljen. Ezután ismertette a Cloudera főbb tulajdonságait és előnyeit. Kiemelte, hogy a Cloudera szolgáltatásai nem csupán az adat felhőben való tárolására terjed ki, hanem egyéb szolgáltatásokat is nyújt különböző eszközök formájában. Ezeket te magad is kezelheted, de bizonyos jogosultságot is adhatsz a Clouderanak melynek segítségével ők végezhetik el azokat a műveleteket, amikhez szükségesek ezek az eszközök, legyen az egyszerű reportálás vagy modellek futtatása és az ahhoz szükséges erőforrás biztosítása. Így bármikor könnyen skálázhatók a folyamataid ugyanis nem kell újabb beruházásokat végeznie az adott vállalatnak azért, hogy a megfelelő számítókapacitás rendelkezésre álljon, mivel ezt a Cloudera biztosítja. Kiemelte tovább, hogy arra is van lehetőség, hogy egy személyes felhőt béreljen valaki, ha nem akar teljesen kimozdulni a felhőbe. Továbbá nagy előnyként említette meg, hogy csak azok után az erőforrások után kell fizetni, amit ténylegesen használunk, valamint, hogy a már létező felhő előfizetésre is rá lehet építeni a Cloudera szolgáltatásait, ezáltal biztosítva a költséghatékony és biztonságos átállást.

Big Data valós időben, való életben – tapasztalatok Apache Kylin-nal

Az előadást Nagy András István tartotta az EPAM-től. Előadása egy valós eseten alapul, mely során egy okos város modelljét igyekeztek létrehozni. Fő céljuk az áthaladó forgalom maximalizálása mellett a biztonság növelése volt. Eszközeik közé, IoT technológiával összekötött kamerák, jelzőlámpák adatai mellett olyan statikus adatok is tartoznak, mint egyes kereszteződések jellemzői. Olyan helyzeteket tudtak így számításba venni, mint a gyalogosok nem zebrán való átkelését, épp, hogy elkerült karambolokat és egyéb veszélyhelyzeteket. Ez napi akár 600 millió üzenetet is jelentett, melyek helyes feldolgozásával arra keresték a választ, hogyan lehetne biztonságosabbá és hatékonyabbá tenni a közlekedést. Ennek érdekében zebrákat hoztak létre vagy tűntettek el, vagy átalakítottak kereszteződéseket, valamint finomhangoltak jelzőlámpákat. Mindez hatalmas számító és tároló kapacitást igényelt, melyre az Apache Kylint használták, mivel ez az eszköz biztosítani tudja a Big Data implementálásához szükséges erőforrásokat, ugyanis lehetővé teszi a valós idejű számításokat ilyen nagy adathalmaz esetén is.

Felhőalapú adatplatformok skálázása

Az erőforrásokat úgy kell kialakítani, hogy a csúcsidőben is biztonságosan fusson az adattárház, így a hagyományos tárházakban a használati idő 80-90%-ában kihasználatlan az erőforrások nagy része.

A tradicionális adattárházakban amikor aktív a data science folyamat (számítások), akkor a lekérdezésekre nincs elegendő erőforrás, mert a csúcsidőben a számításokat favorizálja az erőforrás kezelő. Ezzel ellentétben a snowflake vertikális skálázást alkalmaz, ami pillanatok alatt bővíteni tudja a felhőben “bérelt”/használt számítási kapacitást, így csúcsidőben sem probléma az erőforrás szűkössége. Ahogy növekszik a felhasználási igény, úgy automatikusan bővül a számítási kapacitás is a felhőben. Csak a ténylegesen használt kapacitásért kell fizetni, mert automatikusan felszabadítja a felhőnek azon részét más felhasználók számára, amit épp nem aktív.

A rugalmasan skálázható többklaszteres adattárházak esetén sokkal gyorsabban történnek meg a nagyobb lekérdezések is, mert ha nagyobb számítási igényű lekérdezéseket futtatunk, akkor automatikusan bekapcsolódik több klaszter a lekérdezés kiszámításába. A költség is átlagosan alacsonyabb egy rugalmasan több klasztert használó adattárház esetén a megfelelően optimalizált számítási kapacitás miatt.

A Snowflake teljesítményét JMeterrel tesztelték egy minta adatbázis több milliárd rekordján. Folyamatosan változó paraméterek használatával 5-10 másodpercenként futtattak lekérdezéseket a Snowflake-en, 1-2 másodperc alatt teljesítette a számításokat a rendszer. A bonyolultabb lekérdezések esetén beindult a 2. klaszter is, de amikor újra egyszerűbb számításokat kértek az adattárháztól, akkor leállt, és visszaváltott egy klaszterre. A Snowflake támogatja az AWS, Azure és Google cloud computing platformokat is.

Kulcskérdés-e még a kulcs-kérdés: Mi az adatmodell szerepe a modern adattárházban?

A régi OLAP (Online Analytical Processing) megoldás lokálisan kielégítette a felhasználók igényeit, de a párhuzamos számítások/lekérdezések gondot okoztak, amikor több számítógépről jelentkeztek be rá.

Az adatmodell központi szerepet játszik az adattárházak felépítésében, és megszületőben van egy új iparági modell, ami a párhuzamos betöltéseket/lekérdezéseket sokkal hatékonyabban kezeli (logikai adatmodell). Univerzálisabb kapcsolattípusok vannak benne definiálva, és gyorsabb számításokat tesz lehetővé, mint a hagyományos modell. Az új elvek szerint egyszerűsíteni kell a fogalmi modellt, és egyszerűbb modell és töltés refaktoringra van szükség.

 

Klasszikus adattárházak és Big Data: Pro és kontra

Hadoop alatt érdemes Hive-ot és Impalát is használni párhuzamosan, mert az egyik jobb a betöltésben, a másik a lekérdezésben. Hive esetében valamikor az íráskor történik az ellenőrzés, de néha csak olvasáskor. Előfordulhat, hogy egy file-ra több tábla is mutathat. Load esetén nem feltétlenül ellenőrzi az adatstruktúrát íráskor. Hive-ban insert esetén, ha nem felel meg az adat a struktúrának, akkor néha csak 0 értéket illeszt be, nem feltétlenül küld hibaüzenetet, ez probléma.

Az integritási megszorítások eszközei Hadoopban nem minden esetben elérhetőek, ilyenkor nekünk kell írni ellenőrző algoritmusokat. Használhatunk univerzális egyedi azonosítót (UUID-t), vagy hash kulcsot, viszont ezek sajnos elég hosszúak. Hash esetében nem 100% az egyediség valószínűsége.

Hadoopban teljesen hiányozhat a tranzakciókezelés, és a lockolási mechanizmus is teljesen máshogy működik. Az Impala még íráskor sem lockol, viszont a Hive még olvasáskor is minden esetben. Relációs adatbázisokon indexek nagyon hasznos eszközök, de a Hiveban és Impalában nem elterjedt a használatuk, így meg kell tanulni nélkülük dolgozni az adatbázisokon. A Parquet file formátum alapú tárolás segíthet, mert oszlopokra bontva tárolja az adatokat. Ezek következményei alapján teljesen más szemléletet kíván a Hadoop használata a relációs adatbázis környezethez képest.

Hogyan veszítsünk adatot biztonságosan? Fejlett replikációs stratégiák

Apache Hadoop 2006 óta elérhető, ami mindenkinek elérhetővé teszi a big data alkalmazásokat. Még mindig népszerű, és használják. A világ azonban megváltozott technika terén. A Hadoop-ot nagyméretű fájlokra tervezték, ma már azonban a kicsi fájlok jelentősége is megnőtt.

Mi romolhat el a rendszerekben?

Független problémát jelent a merevlemezek elromlása, de ez nagyon kicsi valószínűséggel történik meg. Összefüggő problémák esetén, mint adatközpontok eltűnése már problémásabb lehet, de egy másik adatközponton való tárolás megoldja a problémát. Véletlenszerűen megtörténő, egymással szorosan összefüggő hibák jelentek komoly veszélyt. Egy szerver újraindítása mindig hordoz magában enyhe problémákat.

Hogyan tároljuk az adatokat?

Az adatokat több blokkra kell vágnunk, és különböző szervereken tárolnunk. Ha hiba történik, akkor az adott szerveren levő adatok elvesznek. Mivel több szerveren szerepel az adat, ezért csökken az adatvesztés kockázata. Még így is elveszhet minden adat véletlenszerű hibákból, akkor is, ha többszáz szerverünk van.

Mi segítene akkor?

Ne véletlenszerűen dobáljuk szét az adatokat a szervereken, hanem mi határozzuk meg! Ekkor kisebb az adatvesztés valószínűsége, de nagyobb mennyiségű adatot is veszíthetünk. Mi a jobb? Ritkán sok adatot veszíteni vagy gyakran kevés adatot veszíteni? Egyöntetű állásfoglalás, hogy inkább ritkán veszítsünk sok adatot. Hiba esetén azonban nagyon nehézkes a tönkrement szerveren levő adatok újbóli replikálása.

Még jobb megoldás?

Ha szervereket oszlopba és sorba helyezve képzeljük el, akkor úgy helyezzük el az adatokat, hogy mindegyik egy sorban és egy oszlopban szerepel. Ekkor kicsit nagyobb az adatvesztés valószínűsége, mint az előző csoportosításnál, de sokkal könnyebben nyerhetjük vissza másik szerverről az elveszett adatokat.

Tranzakciókezelés Data Lake-ben

A Data Lake egy open-source technológia, ami ACID tranzakciókat visz át Apache Spark és big data munkafelületekre. Nagy elosztott rendszerekben, fájl alapokon lehet kezelni tranzakciókat. Működése mögött rétegezett infrastruktúra áll.

ACID tranzakciókezelés megoldása: fájl alapú tranzakció, az adatbázisokban tartja a definiált invariánsokat, konkurens írások nem interferálnak, Cloud Storage/HDFS garantálja, hogy nem veszik el az adat.

Mikor érdemes használni?

Ha Spark3-at használsz, és konkurens írásra van szükséged. Ha Update/Delete/Merge művelteket végzel.

Mikor ne használd?

Ha nem Sparkot használsz, ha nincsen sok adatot és egy fájl épp elég.

Szakmai tevékenységen túl: Generációs Kupa

 

A szakmaiságon túl szakkollégiumunk minden évben megrendezi Generációs Kupa nevű sportrendezvényét, amikor tagjaink egész nap csak a sportoknak élhetnek. Az esemény megrendezése rendkívül fontos, ugyanis nem csak csapatépítőként szolgál, hanem a senior tagjainkkal való kapcsolattartást is elősegíti. A koronavírus járványra való tekintettel azonban sem a 2019/2020-as tanév tavaszi félévében, sem a 2020/21-es tanév őszi félévben nem tudtunk sort keríteni sportrendezvényünkre. Bízunk abban, hogy már nem sokáig kell halogatnunk a következő Generációs Kupánk megrendezését.

 

Gimnazisták Oktatása

 

A Heller Farkas Szakkollégium működésének három pillére a szakmaiság, a közösség és a társadalmi érzékenység. Ennek jegyében fontosnak tartjuk, hogy tagjaink magatartása felelősségteljes és tisztességes legyen az őket körülvevő világ felé, szükségét érezzük annak, hogy sokszorosát adjuk vissza annak a társadalomnak és környezetnek, amely segített minket eljutni a felnőtté válásig. Hisszük továbbá, hogy összefogással és tenni akarással egy hatvan fős közösség is sokat tud tenni a társadalomért.

Egyetemi hallgatóként, gazdálkodás- és közgazdaságtudományi tanulmányokat folytatva legfontosabb erőforrásunkká a saját tudásunk válik, miközben tapasztalataink szerint a társadalom nagy része hiányos tudással bír pénzügyi ismeretek terén. Ennek megfelelően igyekszünk fókuszálni társadalmi felelősségvállalásunkat: harmadik pillérünk gerincét a pénzügyi-gazdasági központú oktatás adja.

Fiatalok a pénzügyi kultúráért

2016-ban indítottuk el saját gimnáziumi oktatás projektünket (Fiatalok a pénzügyi kultúráért), melynek keretén belül középiskolákban oktatnak tagjaink. Motivációnk az általunk tapasztalt pénzügyi tudatosság hiányának felismerésében rejlik, melyre alapozva egy oktatási program kidolgozása a végső célunk, amelyet a teljes egyetemi diákszervezeti közösség alkalmazhat, s amely célul tűzi ki a magabiztosabb és felelősebb pénzügyi magatartást a fiatal diákok körében.

A Gimis oktatás projektünk keretein belül több módon igyekszünk fejleszteni a diákok pénzügyi tudatosságát, valamint segítjük őket a kritikus szemléletű tájékozódásban. Foglalkozunk a mindennapi pénzügyekkel, valamint beszélgetünk a befektetésekről, a költségek és bevételek könnyebb követéséről vagy éppen a legújabb pénzügyi applikációkról. Szeretnénk interaktív foglalkozás során olyan témákat is érinteni, mint a globalizáció jelensége, vagy éppen a túlnépesedés, mindezt a világszintű statisztikák tükrén keresztül vizsgálva. Létrehoztuk a Gimis Tudásbázist, amelyben számos hasznos információt, olvasmányt és érdekességet gyűjtöttünk össze. A gimnazisták oktatása ugyan 2020 tavaszán a koronavírus járvány miatt félbeszakadt, azonban ősztől online formában újra folytatni tudtuk oktatási projektünket.

Oktatási programunk során olyan témákban tartottak interaktív előadásokat tagjaink, mint például befektetések és megtakarítások, hitelezési folyamatok (hitelek, lízing, diákhitel), öngondoskodás, biztosítások, viselkedési közgazdaságtan. Bízunk abban, hogy saját tudásunk átadásával bővítettük a fiatal diákok alapvető pénzügyi ismereteit, fejlesztettük tudatos pénzügyi gondolkodásukat és felkeltettük a téma iránti érdeklődésüket.

Összegzés, Köszönetnyilvánítás

A támogatásnak köszönhetően a minden évben megszervezett kurzusainkat idén is rendkívül magas színvonalon sikerült megszerveznünk. Az így megszerzett ismereteknek köszönhetően tagjaink az idei év során is rendkívüli sikereket értek el mind az egyetemi ösztöndíjpályázatokon, mind a különböző tanulmányi versenyeken. Mindezen eredmények alapjai nem mások, mint a kimagasló szakmai színvonalú kurzusok és konferenciák, melyek a Nemzeti Tehetség Program támogatásával jöttek létre.

Ezek alapján szeretnénk köszönetünket kifejezni a támogatásért és reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk pártfogásukra.

Budapest, 2021. január 23.