A szakkollégiumok története

A szakkollégiumi mozgalom története

A szakkollégiumi mozgalom több mint harminc éves múltra tekint vissza. E szervezetek a népi kollégiumok és az angolszász college-ok hagyományait ötvözik. A rendszerváltás éveiben e közösségek nyújtottak szervezeti keretet az egyetemi hallgatók számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat kinyilváníthassák, megvitathassák. Nem csak politikai fórumként volt azonban kiemelkedő szerepük, hanem tagjaik számára anyaegyetemük képzési színvonalát meghaladó képzést nyújtottak.

Mára politikai tevékenységük háttérbe szorult, és szakmai közösségekként működnek. Tagjaik – az anyaegyetem képzési rendszerét kiegészítve – komoly, elmélyült tanulást és kutatást végeznek az őket érdeklő speciális témákban (pl. társadalomelmélet, nyelvek, a gazdasági élet elméleti vagy gyakorlati oldala stb.). A tagok általában az anyaegyetem kollégiumában együtt laknak, ez biztosítja az aktív közösségi élet, a tanulás, a kutatás folyamatosságát. A szakkollégiumi mozgalom történetének legfontosabb állomásai:

1970: Az országban elsőként megalakul a Rajk László Szakkollégium

1985. augusztus 26-30.: IV. Országos Szakkollégiumi Találkozó (Ez volt az első, csak ilyen néven könnyebb volt elfogadtatni.) Szarvason

1987: második Nyári Találkozó (NYATA) Pápán

1988: NYATA Szárszón – az utolsó politizáló találkozó

1991: Nyári Találkozó Zánkán, a Szakkollégiumi Charta összeállítása

1997: A Soros Alapítvány kérésére a Rajk, a Bibó és a Széchenyi kidolgozta a szakkollégiumi kritériumrendszert

1998: A Nyári Találkozó legfőbb kérdései a mozgalommal kapcsolatosak: Mit is jelent a szakkollégium? Fontos-e az együttlakás? Milyen legyen a szakkollégiumok közötti koordináció? Kell-e szakkollégiumi törvény (a Szent Ignác javaslata)?


Szakkollégiumi Charta

A szakkollégiumi mozgalomhoz egyre több diákközösség csatlakozott, és ez természetszerűleg azzal járt, hogy a szervezetek egyre heterogénebbek lettek. E sokszínűség a mozgalom jelentős értéke, mégis fontos egy olyan kritériumrendszer felállítása, mely alapján eldönthető, hogy melyik szervezet nevezhető szakkollégiumnak, és melyik nem. E célt szolgálja a Szakkollégiumi Charta. Ez alapján a szakkollégiumok lényegét meghatározó legfontosabb szempontok:

Értelmiség képzése

A szakkollégiumok a felkészült, széles látókörű értelmiség képzését tekintik fő feladatuknak. Egyetemekhez és főiskolához kapcsolódva, azoknál intenzívebb és elmélyültebb oktatással kívánnak e célnak megfelelni. Az alkotó tevékenységet a tagjaik által kialakított rugalmas keretek között folytatják.

Szakmai-tudományos műhely

Az oktató-kutató munka összekapcsolása révén a szakkollégiumok szakmai-tudományos műhelyként működnek. Szakmai munkájukkal hozzájárulnak az egyetemi, főiskolai szellemi élet élénkítéséhez.

Programok kívülállóknak

Szakmai programokat szerveznek a kívülállók számára is. A tudományos, közéleti és kulturális élet kérdéseit tárgyaló konferenciákat, előadásokat és vitákat rendeznek, amelyeket a szélesebb nyilvánosság számára is meghirdetnek.

Együttlakás

A szakkollégiumok együttlakó diákok öntevékeny közösségei. A közös munka és az együttlakás intenzív közösségi életet feltételez.

Autonómia

A szakkollégiumok döntéseiket önálló módon, független szervezetekként hozzák meg. Ez az autonómia azonban nem egyenlő az elzárkózással, a kívülről érkező értékek és vélemények kizárásával.

Demokrácia

Belső életüket a demokratikus elvek alapján szervezik meg. A szakkollégiumi lét lehetővé teszi a demokrácia normáinak és eszköztárának elsajátítását, a közéletiség szellemi alapjainak megteremtését.

Pluralizmus

A szakkollégiumon belül és a szakkollégiumok között érvényesül a világnézetek és az értékek pluralizmusa. A szakkollégiumok más diákszervezetekkel való együttműködéstől nem zárkóznak el.


Általában a non-profit szervezetek, és így a szakkollégiumok (különösen az újak) finanszírozásában is fontos szerep jut a pályázatoknak. E pályázatok kiírásához is szükséges egy egyértelmű definíció. A Soros Alapítvány 16 pontban foglalta össze a szakkollégiumok legfontosabb ismérveit.