Névadónk

Heller Farkas (1877-1955)

“A két világháború közötti időszak közgazdasági életének legkiemelkedőbb képviselője volt Heller Farkas, a műegyetem iskolateremtő professzora. Egyedülálló a tudományos teljesítménye, mivel három területen – a közgazdasági elmélet története, az elméleti és alkalmazott közgazdaságtan és a pénzügytan terén – alkotott jelentőset.” (Sípos Béla)

Heller Farkas 1877. május 9-én született Budapesten. Édesapja – Heller Ágost – nemzetközileg elismert tudós, természettudományi író, tudomány történész; 1893-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Édesanyja Bolberitz Georgina. Két testvére volt, René és Erik.

Több témával foglalkozott, többek között az árelmélettel, ökonometriával. Több mint 40 könyvet írt, melyeket több idegen nyelvre fordítottak le (magyar, német, angol, francia, finn, spanyol).

A Budapesti Műszaki Egyetemen többször töltött be vezető tisztségeket; több kar dékánja, rektor is volt. 1921-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1934-től rendes tagjai közé választja. 1949-ben a Rákosi-rendszerben Gerő Ernő irányításával átszervezik a MTA-t, Heller Farkast tanácsadó taggá minősítették vissza, vagyis kizárták az Akadémiából. A rendszerváltás után, 1989-ben rehabilitálták, s visszanyerte akadémiai tagságát.

A magyar Corvin-koszorú tulajdonosa 1930-tól (1930 és 1944 között a legmagasabb tudományos, írói és művészeti kitüntetés). A Corvin koszorúval megajándékozottak száma maximum 66 fő lehetett, ha betelt a létszám csak elhalálozás után lehetett újabb kitüntetést adni.

1935-ben a II. osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa lett. 1925 és 1949 között a MTA megbízásából szerkesztette a Közgazdasági Szemlét. Öt-hat éves szívós munkára volt szüksége ahhoz, hogy a Közgazdasági Szemlét nemzetközileg elismert, ma is időtálló folyóirattá fejlessze. A folyóirat az 1930-as évtizedben érte el fénykorát. 1948-ig adott elő a Műegyetemen, de nyugdíjba nem vonult, ugyanis tudományos kutatási szabadságot kapott, és azt élete végéig meghosszabbították.

1955. szeptember 29-én hunyt el 78 évesen.

Legjelentősebb művei

A határhaszon elmélete (1904)
Közgazdaságtan I (=Elméleti közgazdaságtan) (1919)
Közgazdaságtan II (=Alkalmazott közgazdaságtan) (1920)
A közgazdasági elmélet alapvető problémáinak fejlődése (1921)
Pénzügytan (1921)
Közgazdasági lexikon (1937)
Nemzetközi valutatervek (1946)

A kép forrása: Magyar Elektronikus Könyvtár