Hogyan ismertem meg a Hellert?

„Én először a bevonó táboros kampány során találkoztam a Hellerrel. Bejött vagy 10-15 farkasos pólós az egyik előadásunk előtt a 4-es előadóba, levetítettek egy kisfilmet + a táborral kapcsolatos legfontosabb információkat: helyszín Balaton, közvetlen vízparti szállás, várható időjárás napsütés, tábor költségek nagyon kedvezőek…. és sok buli is be lett ígérve! Mellettem ült az egyik barátnőm, aki a kisfilm után rám nézett: Te, nincs kedved hozzá? Mire én: Miért ne!
Bevallom őszintén nem annyira a szakmai része vonzott az egészből, sőt, tábor utáni jövőt sem jósoltunk az egésznek… aztán, megismerve az akkori aktív tagságot, s a szervezetet belülről minden másképp alakult: felvételi kérdőívvel a kezemben utaztam hazafele a vonaton s arról ábrándoztam, milyen jó lenne, ha én is Farkas lehetnék.”

Gyovai Krisztina


„Én már az egyetem megkezdése előtt jelentkeztem emailben a HPK-ra, mert megtetszett a gólyacsomagos kiadvány. Mondjuk úgy álltam hozzá, hogy úgysem kerülök be, mivel a Hellernek összesen van 50 tagja, az évfolyamonként kb. 12 ember, márpedig úgyis minden elsős ide akar csatlakozni, úgyhogy durva harc lehet…
Ezt követően jártam HPK-ra (csak szemináriumokra tudtam óraütközés miatt). Tetszett az egész hangulata és nagyon jó volt az elsős társaság ami ott kialakult. Végül a bevonó győzött meg arról, hogy nekem itt a helyem és szerencsére az akkori aktív tagság is így gondolta…”

Asztalos Péter


„Barátaim (csoporttársak) mondták, hogy van valami cucc, jól hangzik, van felvételije, írjuk meg, és mivel a gólyatáborban nagyon jóban lettünk, így sokan a csoportból elmentünk és megírtuk az akkori HPK felvételit.  Felvettek, aztán jelentkeztem, mert megszerettem a kolit. :) Mondhatni nem rajtam múlt a kezdetek kezdetén..”

Gál Lili


“2008-ban nagyjából az első szép tavaszi napon, péntek délelőtt egy haverommal söröztünk a Szabadság téren, amikor megszólalt a telefonom, és régi legjobb barátom, Asztalos Peti közölte velem, hogy felírt a Heller Nyílt táborára jelentkezők közé, mert nem volt kedve egyedül menni… Gratulálok, gondoltam magamban, mivel ekkor még igen erősen Öcsis akartam lenni (ne is kérdezzétek…), de összeszorított fogakkal elmentem, és nem is volt olyan rossz. Bár azt továbbra se értettem, hogy miért jár néhány lökött elsős plusz kurzusra ezekhez a fazonokhoz, úgy hogy kreditet se ér az egész. Érthetetlen stréber majmok…

Ezek után elhatároztam, hogy megnézem ezeknek a fura srácoknak a bevonóját (csak mert nem ütötte az aktuális Öcsi tábort) és volt szerencsém részt venni életem eddigi legjobb táborában. Azóta volt nagyjából húsz Helleres táborom, de a saját bevonó felülmúlhatatlan élményként él bennem továbbra is! Ezt követően nem volt kétséges már számomra, hogy ide akarok tartozni.

Azóta eltelt három év, ami alatt háromszor tartottam azt az elsős kurzust, amire sose jártam, vezettem több teamet is, vittem nagy projekteket és voltam a szervezet elnöke is. Így utólag magabiztosan állítom, hogy életem legszerencsésebb napja volt, amikor Asztalos Peti barátom felírt arra a Nyílt táboros papírra.

Kívánom, hogy Nektek is legyen ilyen szerencsétek!”

Fischer Bálint


“Amikor megkaptam a gólyatábori csomagban a helleres szóróanyagot, úgy gondoltam, no, ide biztosan NEM akarok tartozni. A szórólap szürke volt és komoly, emiatt rögtön kockának könyveltem el mindenkit. (Az, amit nektek küldtünk már színes és szagos, úgyhogy remélem nektek máshogy kezdődik majd a “How I met Heller” sztoritok.) Aztán az egyetem első napján az egyik sörözésen hallottam egy lányt a helleres elsős kurzusról, a HPK-ról mesélni. Ez a lány egyébként később helleres évfolyamtársam lett. Megtetszett a kurzus tematikája, no meg irigy is voltam, hogy ő a társaság középpontja, és nem én, ezért jelentkeztem gyorsan én is a kurzusra. A HPK-t nagyon élveztem, biztosan állítom, hogy az egyik leghasznosabb tárgyam volt. Közben kiderült, hogy a szórólapból félreismertem a hellereseket, rendkívül színes, barátságos, összetartó társaság, akik nem félnek tanulni és fejlődni. Mire ráeszméltem, már nem tudtam elképzelni, hogy ne ide akarjak tartozni.”

Pallos Noémi


“Emlékszem mikor enyhén másnaposan kijöttem a gólyatáborban a házikónkból, mert kivertek az instruktorok az ágyból:S Hááát ha nem is kicsi, hanem nagy fejfájással, de elballagtam a Várhegyi tábor közepéig, ahol jó sok stand volt már, ahol várták az érdeklődő, de másnapos társaságot. Odamentem az Aisec-hez, mert ott ingyen málnaszörpöt osztogattak és ha valamit, hát alkoholmentes italt azt igazán kívántam. Aztán gondoltam 1-2 szakmai csapathoz odamegyek, aztán majd leheveredek valahova aludni. Odamentem az MKT-hoz, mert róluk már hallottam a híradóból is. Jó fejek voltak, de nem beszélgettem tul sokat velük. Aztán odamentem a Helleresekhez, ahol ajánlották a Bokros előadást. Akkor már tudtam, hogy arra elmegyek. Azzal pedig teljesen meggyőztek a HPK 1-ről, ami olyan hatással volt rám, hogy felvételiztem is és ma aktív tag vagyok.  A gólytábori story-hoz azért még elmondanám, hogy a legtöbbet a HÖK standnál voltam, még 6 jó barátommal, akikkel ingyen macifröccsök közepette beszélgettünk. Akkor az volt a legjobb stand, de tudtam, hogy nem akarok velük kapcsolatba keveredni, ha már járunk az egyetemre. ”

Detect language » Hungarian

Rákosa Péter Pál

Detect language » Hungarian
Gy Kriszti

Detect language » Hungarian